Kálmán László vagyok, 1952-ben születtem.

Már kora gyermekkoromban érdekelt minden manuális munka és kézügyességet igénylő ábrázolás. A hetedik, nyolcadik osztályban kiváló rajztanárom, Fellner István egyengette utam, és ösztönzött a rajz és a művészetek felé. Rendszeresen kísérleteztem rafiával, farostlemezzel és egyéb anyagokkal, amivel különböző elképzeléseimet valósítottam meg. Az általános iskolai éveim alatt rendszeresen részt vettem rajzversenyeken és rajzpályázatokon, melyeken komoly helyezéseket értem el. Általános iskolai tanulmányaim befejezése után az újpesti Kanizsay Dorottya rajztagozatos gimnáziumba jártam, amelynek tanulói közül számtalan ma is élő, kiváló rajzfilmes, díszlettervező, tanár, grafikus, keramikus és restaurátor került ki.

Szüleim révén megismertem Dr. Balogh Jenőt, a Képző- és Iparművészeti Főiskola tanárát, akitől rengeteg támogatást kaptam. Ezen időszak alatt a Dési Huber és a Derkovits önképző körökbe jártam rajzolni és kézügyességemet, grafika, szénrajz és tusrajz technikámat fejleszteni. Gimnáziumi éveim alatt fázisrajzolóként dolgoztam a Pannónia Filmstúdióban. A gimnázium elvégzése után jelentkeztem a faipari szakközépiskolába, ahol faszobrászatot tanultam.

A gyakorlati képzés alatt szerelmes lettem a fába, aminek minden csínját-bínját elsajátítottam, és ráérezve a szakmára, nagyon megfogott, hogy mi minden valósítható meg ebből az anyagból. Elhelyezkedtem a Faszobrász és Intarziakészítő Szövetkezetnél, ahol 16 évig dolgoztam. Közben 2 évig a szakmát is tanítottam, mert az iskola felkért oktatónak. A szövetkezetnél stílbútorokat faragtunk, különböző korok ornamentikáinak és szobrainak megfelelően. Munkáink nagy része külföldre ment az ARTEX-en keresztül, de dolgoztunk a Parlament helyreállításán és díszítésén is.


A szakma élvezete közben terveztem saját munkákat is (tükrök, gyertyatartók, szalvétatartók, tálasok), amit zsűrizésre adtam be, éveken át kirakodó- és népművészeti vásárokon vettem részt és restaurálással is foglalkoztam. Gyártottam egyedi bútorokat rendelésre, terveztem és kiviteleztem háló- és ülőgarnitúrákat is. Sok órásnak készítettem eredeti, antik, korhű óraházakat, amik kiállításokra és eladásra kerültek. Ez idő alatt annyira megismerték munkáimat, hogy több helyre már meghívókat is küldtek.

Részt vettem alkotótáborokban is (Velem, Göd, Zebegény, Tengelic). Ezekben a táborokban a manuális szakmák képviselői, gyertyaöntők, keramikusok, hímzők, korongosok, festők, rajzolók, kosárfonók, lószerszámkészítők vettek részt, így más kézműves szakma rejtelmeit is meg lehetett ismerni, tanulni vagy gyakorolni. Kiváló szakembereket ismertem meg itt és sok jó barátra tettem szert.

Közben behívtak katonának, ahol képzettségemnek köszönhetően zászlóalj rajzoló lettem. Több gyakorlat teljes térkép és vezénylési rajzát készítettem el. 1975-ben az új alaki és szolgálati szabályzat teljes illusztrációját én rajzoltam meg. Emellett különböző honvédségi rendezvényekre, repülőnapokra, megemlékezésekre terveztem plakátokat és naptárakat.

Leszerelés után Gonda Margit keramikus művésznő csodás műhelyében tanultam és ismerkedtem az agyagozás, korongozás, mázazás technikájával. Jó barátunk volt Fehér László és felesége, Zsuzsa keramikus művészek, akikkel a borzalmas, szürke betonpanel lakótelepet szerettük volna színesebbé és lakhatóvá, emberibbé tenni. Alakítottunk egy művészeti kört, ahol modern utcai bútorokat, parkberendezéseket és játszótereket terveztünk.

A rendszerváltás előtti években megszűnt a szövetkezet, így egy nagy kerülővel teljesen más területen értem el sikereket. Most, hogy családi házban lakom, építettem egy műhelyt és hosszú idő után újrakezdtem a faragást, mert már nagyon hiányzott, hogy véső kerüljön a kezembe. Most megint hódolhatok a fa iránti tiszteletemnek és elkötelezettségemnek, mert az eddig született munkáim bizonyítják, hogy nem felejtettem semmit.

 

Korábbi faragásaimat az alábbi galériában tekintheti meg, a képekre kattintva azok nagyobb méretben jelennek meg.